A GTK örökbe fogadott négy települést

A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara, valamint Bokor, Cserhátszentiván, Nógrádsipek és Kutasó települések együttműködési megállapodást kötöttek. Az együttműködés célja az, hogy az önkormányzatok a települések fejlődése érdekében kihasználhassák a kar kutatói, oktatási és szervezési potenciálját, a GTK pedig közvetlen kapcsolatba kerüljön a vidéki településekkel és a hallgatók és oktatók számára oktatási-kutatási lehetőséget és gyakorlati képzési helyeket létesítsen. Az örökbefogadásnak nevezett megállapodás kapcsán Dr. Farkas Tibor tanár úrral, az együttműködés egyik ötletgazdájával beszélgettünk.

Kérem röviden mutassa be magát!
 
A Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon végeztem. Akkoriban még Gyöngyösön kezdődött, másfél év után átkerültünk Gödöllőre. Ezután rögtön az Agrárszociológiai Tanszékre kerültem. Gyakorlatilag csak a szervezeti struktúra változott a fejem felett, én nagyjából ugyanabban a profilú intézetben, tanszéken voltam, amelyben kezdtem. Ez most a Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet, ahol egyetemi docensként dolgozom.
 
 

Hogyan jött az ötlet, hogy a GTK településeket fogadjon örökbe, illetve pontosan mit is takar ez a projekt?
 
 
Az örökbefogadásnak több ötletgazdája is van. Először egy olyan megbeszélésen találtuk ki, ahol cigányok által is lakott településekkel foglalkoztunk. Akkor arra gondoltunk, hogy ilyen településeket fogadunk örökbe.
Később, amikor interneten böngésztem, rábukkantam egy hasonló esetre: a Miskolci Egyetemen Pankucsi Márta docensasszony bábáskodásával örökbe fogadták Sajópálfalvát (http://www.ujreformkor.hu/pankucsi-marta-az-%E2%80%9Eoeroekbefogadott-fa...). A kolléganő leírta, hogy hogyan és miként zajlottak az események. Nagyon pozitív dolgok történtek Sajópálfalván, ám sajnos néhány évvel később kicsinyes anyagi dolog miatt megszűnt az együttműködés. Ez tanulságként szolgál számunkra is, hogy hogyan nem szabad csinálni. A pozitív dolgokat pedig mindenképpen hasznosítjuk.
A harmadik szál Kenderfi Miklós tanár úr nevéhez fűződik. Ő Csehátszentivánon lakik ideiglenesen. Megkért, hogy látogassak el a településre. Kis faluról van szó, lenne tennivaló bőven – ajánlotta a figyelmembe a falut. Ebből a három szálból áll össze az örökbefogadás. Amikor felvetettük az örökbefogadást Cserhátszentiván polgármesterének, Jozipovics Györgynek, nagyon megtetszett neki az ötlet. Olyannyira, hogy azt kérte, ne csak őket fogadjuk örökbe, hanem a körjegyzőség másik három települését is.
Azt gondoltuk, hogy az örökbefogadás esetleg valamiféle felsőbbrendűségi viszonyt fejez ki, de a települések nem tiltakoztak az örökbefogadás ellen. A települések számára pozitív változásokat idézhet elő, ha valaki gondoskodik, gondolkozik róluk, együtt érez velük. Aztán megszületett a konszenzus.
 
 
 
 
Tanár úron kívül kik vesznek részt a projektben Regionális és Vidékfejlesztési Intézet részéről?

Elsősorban az intézetigazgató úr: Dr. Káposzta József, Dr. Ritter Krisztián tanár úr, Urbánné Malomsoki Mónika tanárnő, Kassai Zsuzsanna PhD. hallgató, de még sokan mások is. A kör valószínűleg ki fog bővülni: kisebb munkacsoportok alakulhatnak attól függően, hogy milyen tevékenységekbe kezdünk bele.
 
 

Kérem, mutassa be az érintett településeket! Van-e valamilyen különleges jellemzője ezen településeknek?
 
Magyarországon minden vidéki település különleges. A mieink a Cserhátban találhatóak. Gyönyörű települések, különösen a természeti környezetük. Jellegzetes gasztronómiával, mentalitással, szokásokkal, hagyományokkal rendelkeznek. Bokorban szlovák kisebbség is él (kb. 50 fő), szlovák kisebbségi önkormányzat is működik. Sajnos meglehetősen hátrányos helyzetű településekről van szó: magas a munkanélküliség, alacsony a népsűrűség, a munkahelyek hiánya és az időskorúak nagy aránya jellemző rájuk. Ami viszont különleges, hogy a három településen egyre magasabbá válik a betelepülők aránya: hétvégi lakosok, hétvégi házat üzemeltetők, fenntartók. Ez úgy néz ki, hogy a három kisebb faluban (Kutasón, Cserhátszentiványon és Bokron) 130-150 állandó lakos van, emellett körülbelül 50 fő ideiglenesen tartózkodik a településen. Nógrádsipeken, a negyedik faluban, 800-900 fő körüli a lakosság száma, a betelepültek aránya ennek függvényében kisebb.
 
 

Milyen előnyökkel jár a településeknek és a karnak az örökbefogadás?
 
Kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést remélünk ettől. Például közös, összehangolt pályázati tevékenységet tervezünk. Épp most segítünk pályázni útépítésre. A három kisebb falu szinte egy helyen van, csak Nógrádsipek fekszik „külön”. Egy körülbelül öt kilométeres úttal össze tudnánk kötni a négy települést. Most egy jó nagy, 40-50 perces kerülőt kell tenni. Ha ez az erdei út megépülne (lényegében már létezik, csak le kellene aszfaltozni), össze tudnánk kötni a településeket. Ez egy óriási esélyt jelentene, az iskolások járhatnának Nógrádsipekre. Szóba jött az is, hogy klímabarát településekké változtatnánk ezeket a falvakat. Az Európai Uniónak van egy ilyen programja: ELENA projekt néven fut. Az első lépés az lenne, hogy energia- megtakarítás révén jelentős költségcsökkentést hajtanánk végre. A GTK oktatói különböző tréningeket és képzéseket tudnának tartani a településeken. A legfőbb célunk az lenne, hogy a helyi kérdésekbe az ott élőket belevonjuk, hogy minél inkább magukénak érezhessék az együttműködést és saját településüket is.
 
 

Milyen visszajelzések érkeztek a lakosság részéről?
 
A polgármesterek örülnek. A településeken egyelőre ott tartunk, hogy tudnak a dologról. Persze rémhírek is elkezdtek terjedni. Az egyik faluban azt beszélték, hogy a Szent István Egyetem elkezdett szétesni, és valamiféle menekülési útvonalakat keresünk a kis falvakban. Ez természetesen nem igaz.
 
 
 
Kutattak-e már ezeken a településeken?
 
Igen. Amikor ezek a falvak megjelentek, akkor úgy szerveztük az oktatásunkat is, hogy azt a kutatási módszertant, amit a hallgatókkal el szerettünk volna sajátíttatni, ezekben a falvakban hajtottuk végre. Kérdőíves felmérést végeztünk, elkészült egy kezdeti adatbázis. Az adatokat hamarosan fel fogjuk dolgozni, hiszen ezek segítséget nyújthatnak a fejlesztési koncepciók kialakításában is.
 
 

Tervezik-e újabb falvak örökbefogadását is?
 
Nem. Nem hiszem, hogy ebből rendszer válna. Együttműködési megállapodásunk egyébként más településekkel is pl. Turával és a Kis-Küküllő mentén található Székelyvéckével is van.
 
Köszönjük az interjút, és további sok sikert kívánunk az együttműködéshez!