SZIENN.HU Fórum felhasználási szabályzat

A SZIENN fórumainak használata ingyenes szolgáltatás, melyeket a nem regisztrált felhasználók csak olvashatnak, a regisztrált felhasználók véleményüket, gondolataikat közzé tehetik. A fórumok moderáltak, a moderátorok indoklás nélkül törölhetik azon hozzászólásokat, melyek saját vagy más jogos érdekeit, illetve közérdeket sért. Amennyiben azt szükségesnek vélik, a moderátorok tartalmi beavatkozásokat is végezhetnek a hozzászólásokon, erről a hozzászólás végén tájékoztatják a felhasználókat.
Azt, hogy egy hozzászólás alpári, agresszív vagy fenyegető-e (stb.), a moderátorok feladata eldönteni az adott fórum, illetve a téma jellegének függvényében. Bárki valós, személyes adatának (név, lakhely, munkahely, beosztás stb.) engedély nélküli közzététele tiltott, és így törlésre kerül. A jó ízlést sértő képeket tartalmazó, gyűlöletkeltésre, megfélemlítésre alkalmas hozzászólások, valamint az ilyen témájú web-oldalakra mutató csatolások (linkek) szintén tiltottak. Nicket sértő, azt lejárató, illetve olyan, egyértelműen nick(ek)hez köthető topic, amely alpári című vagy tartalmú, nem nyitható. Ám ha egy nick sérelmezi a róla nyitott topicot, kérheti annak törlését akkor is, ha az egyébként nem meríti ki a fentebb tárgyalt feltételeket.
Bárki, aki a SZIENN fórumainak felhasználójaként regisztrálja magát, egyúttal elfogadja és tudomásul veszi a jelen Fórum Szabályzatban meghatározott szabályokat, feltételeket is. Az internetes fórumok jellegükből adódóan névtelenséget biztosítanak felhasználóiknak. Bizonyos megkötésekkel minden felhasználó olyan álnevet választhat magának, amilyet csak akar.
A nick (álnév) a virtuális személyiség hordozója. A valós személyiségtől eltérően kötelezettségei nem lehetnek, viszont bizonyos korlátozott jogok megilletik, ezért célszerű gondosan eljárni a nick kiválasztásakor.
Nem választható olyan nick, amely a valós életben:
- védett név,
- mai, vagy történelmi - magyar vagy külföldi - közszereplő, közismert ember neve,
- más jogos és méltányolható érdekeit sértő név
- obszcén vagy trágár kifejezés,
- rasszista, mások vallását, nemzeti, nemzetiségi hovatartozását gyalázó, sértő kifejezés,
- burkolt vagy nyílt reklámhordozónak tekinthető.
Jogi szabályozás:
Jogsértő minden olyan hozzászólás, amely a közzétételének időpontjában hatályos jogszabályba ütközik, illetve bűncselekményre vagy egyéb jogsértésre történő felhívást, arra való jelentkezést tartalmaz.

II. MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK AJÁNLÁSA

1. A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének álláspontja szerint az interneten megjelenő felhasználói fórumok az Alkotmányban biztosított kommunikációs alapjogok kiteljesedésének eszközei. Az Alkotmánybíróság több határozatában is hangsúlyozta, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára való tekintet nélkül védi. A véleménynyilvánítási szabadság alapvető célja annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy valaki mások véleményét formálja, másokat meggyőzzön saját álláspontjáról. A véleménynyilvánítás szabadsága általában mindenféle közlés szabadságát magában foglalja, mégpedig függetlenül a közlés módjától és értékétől, erkölcsi minőségétől és többnyire valóságtartalmától is. A véleménynyilvánítás szabadságának kizárólag külső korlátai vannak; amíg egy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátba nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, ennek korlátozása alkotmányellenes.

2. A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete álláspontja szerint nem fogadható el, hogy közszereplők - általuk sérelmesnek talált vélemények megjelenése miatt - időről időre korlátozni kívánják a véleménynyilvánítás szabadságát és az internet tartalmára vonatkozó normatív szabályozást sürgetnek. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy közszereplő politikus becsületének csorbítására alkalmas - e minőségére tekintettel tett -, értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás alkotmányosan nem büntethető. A becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata pedig csak korlátozott esetekben büntethető. A közszereplőknek adott esetben el kell viselniük a kemény kritikát is: az alkotmányosan nem büntethető véleménynyilvánítás és tényállítás köre esetükben tágabb, mint más személyeknél.
3. A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének véleménye szerint minden jogi eszköz adott az

Interneten elkövetett törvénysértések szankcionálására, ezért sem a mainál szigorúbb, sem "internet-specifikus" szabályok megalkotása nem indokolt. Amennyiben egy magyarországi tartalomszolgáltató által biztosított online felületen működő fórum felhasználója a véleménynyilvánítás korlátjába ütköző közléssel megsérti a Magyar Köztársaság valamely törvényét, akkor a hatályos jogszabályok alapján fel lehet lépni az oldal létrehozója, illetve a fórum felhasználója ellen. Az emberi méltóság, becsület, jó hírnév a véleménynyilvánítási szabadság külső korlátja lehet, és ezek védelmében a felelősségre vonás érvényesítésének feltételei adottak. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény, a Büntető törvénykönyv, valamint a Polgári törvénykönyv is szabályozza a felelősségre vonás lehetőségét és módját.

4. Az MTE fontosnak tartja annak hangsúlyozását, hogy az önszabályozásnak és a felhasználók teljes körű tájékoztatásának kiemelt szerepe van az online fórumok jogszerű működésének biztosításában. A fórumokon megjelenő közlésekkel kapcsolatban megfelelő eszköz a moderálási elvek kidolgozása, illetve a moderátor alkalmazása. Tekintettel arra, hogy a fórumon szereplő közlések nem a tartalomszolgáltató információi, véleményei, azok ellenőrzésére csak utólag van mód. Az MTE véleménye szerint a tartalomszolgáltatóknak elsődlegesen arra kell törekedniük, hogy a kifogásolt felhasználói közlésekkel kapcsolatos ellentétes vélemények, információk azonos felületen való megjelenítése megtörténjen, biztosítva a véleménynyilvánítás szabadságát. Ezt támasztja alá az Alkotmánybíróság határozata, amelyben azt állapította meg, hogy az elektronikus világháló kiépülése és használatának mindennapivá válása nemcsak a hamis tájékoztatás, híresztelés elterjedésének nagyságát és gyorsaságát növeli, hanem a cáfolat, a valóságnak megfelelő tények közlésének és bizonyításának lehetőségét és eredményességét is. Az internet igen hatékony eszköz a köznyugalom megzavarásának megelőzésében, illetve a közvélemény félrevezetésével, hiányos tájékoztatásával, a mesterséges pánik-keltéssel megzavart köznyugalom gyors helyreállításában. Az MTE kódexe olyan ajánlást tartalmaz, ami mintául szolgálhat ilyen típusú szabályok kidolgozásához, amihez bármely tartalomszolgáltató csatlakozhat, magára nézve kötelezőnek ismerhet el.